Felhasználónév:

Jelszó:


Regisztráció>>>     Elfelejtett jelszó>>>


Hajproblémák?
Hajhullás, korpásodás, zsírosodás, fejbőrviszketés,száraz, irritált fejbőr.
INGYENES állapotfelmérés Dermovisor készülékkel, előre egyeztetett időpontban.

TEL.: 88/329-239


Kövessen minket a
Facebook-on is !




A Piacdomb keleti peremén álló emeletes épület északi oldalát a Sörház- (Patikárus) lépcső határolja. Az udvari szobák erre a kőgrádicsra néznek. A hátsó emeleti teraszról a Buhim-völgyre nyílik kilátás. Zárt udvarát a vastag falak elzárják a kíváncsiskodó szemek elől. 1926-ban még istállót rejtett az épület Buhim utcai része. A hétszobás emeleti traktust a 19. században a népes Ferenczy gyógyszerész család lakta.


Veszprém első patikája, a Fekete Sashoz címzett gyógytár már a 18. század első felében működött. Állandó helye azonban 1806-ban lett, amikor a helybeli Francz Ádám gyógyszerész az 1801-ben megvett, a mai Rákóczi Ferenc utca 8. számú házat átalakítatta, s nagy költséggel gyógyszertárnak rendezte be. Ezzel majd kétszáz évre meghatározta a többszintes ház bolthelyiségének jellegét. A Fekete Sas patika jó hírét Ádám(1772-1827), a nagyapa, György(1806-1870), a fia, majd Károly(1835-1911), az unoka teremtette meg közel száz év alatt, míg a Ferenczyek (névváltoztatás az 1840-es évek elején) vezetése alatt állott.
Az egyre szebb portállal ellátott patikában a medicinákat nem csak a helyiek vásárolták, hanem a piaci napokon a messzi vidékről bejött vásári nép is. A lovak számára is tartottak orvosságot. Még az 1860-as években is a városház irodái számára a tentát itt szerezték be. A város szolgái és a szegények is jobbára a Fekete Sasban adták le az orvos által írt rendelvényüket, ahonnan a gyógyító szert ingyen vihették haza. A városi pénztár térítette meg a patikáriusnak a gyógyszerek árát. A 19. század közepén egyre közkedveltebbé vált a hűsítő ital gyanánt fogyasztott szikvíz (szódavíz). Ferenczy Károly gyógyszerész Veszprémben elsőként szerezte be a gyártáshoz szükséges gépezetet, s felállította az egyik, e célra berendezett pincehelyiségben. 1868. március 6-ától már kóstolhatták a veszprémiek ezt az újszerű nedűt. Mariazelli gyomorcseppeket is beszerzett vásárlói számára. Kínálta a saját termelésű palackozott somlai borát.
A Ferenczyek a Fekete Sas gyógytár vezetése mellett a város közéletében is jelentős szerepet töltöttek be. Különösen Ferenczy Károly. A vármegye és a város vezető testületeinek tagja, hosszú évekig a piaci kis oskola gondnoka, majd húsz éven át a kórház és a Lázárház gondnoki tisztségét látta el. Veszprém első takarékpénztárában különböző pozíciókat töltött be, míg 1900 márciusától elnök-igazgatója lett. Somlai borával a külföldi kiállításokon díjat nyert. A borellenőrző bizottság tagja. A tapasztalt borász szakértelmére még Darányi Ignác miniszter is igényt tartott.
Ferenczy Károly életben maradt hét gyermekéből csak egyik lett okleveles gyógyszerész. Mégsem jött vissza szülővárosába. (Margit nevű lánya viszont egy ceglédi gyógyszerészhez ment férjhez. S mint édesanya férje által a Zalai gyógyszerész dinasztia megalapozója.)
Ferenczy Károly 1898 októberében, 40 évi működés után megvált gyógyszertárától, eladta Óvári Kálmánnak. 1907-ben pedig túladott a Somló déli lejtőjén fekvő 10600 nöl nagyságú szőlején és az ott álló úri lakon. A Veszprémi Takarékpénztári tisztségéhez viszont halála pillanatáig ragaszkodott.
1900. január 5-én gazdát cserélt megint a Fekete Sas gyógyszertár. Az alsódomborui Kádár Gyula gyógyszerész vásárolta meg a patikával együtt az egész házat. Saját készítésű "Almádi créme"-t is árult, mint a szépség legfőbb kellékét, a sima arcbőr megtartására. 1905 nyarától már Metzger Ede a tulajdonos. A gyógyszertár melletti jobb szárnyon 1905. december 1-jén drogéria nyílott, Kentner Rezső kapott rá engedélyt a belügyminisztertől. A következő év tavaszán Metzger Ede hirdeti "drogueria a vörös kereszthez" címmel, ahol a francia és angol illatszereken kívül hajhullás elleni, hajnövesztő szereket, bajuszpedrőt, gyógyborokat, kínai és orosz teát is értékesített többek között.
1911 nyarán Metzger Edéné eladta a házat a gyógyszertárral és a drogériával együtt a Zalaegerszegen köztiszteletben álló gyógyszerésznek, a 45 éves Kocsuba Emilnek. Az új gyógyszerész hamar megnyerte a veszprémiek megbecsülését gondos, figyelmes kiszolgálásával, szeretetreméltó egyéniségével. A zenekedvelőket pedig hegedűjátékával hódította meg. Vezetése alatt a gyógyszertár második virágkorát élte. Még ma is sokunknak inkább a Kocsuba gyógyszertár megnevezés jön a nyelvünkre. 1929. május 25-én bekövetkezett halálával úgy látszott, hogy nem lesz folytatója. Bár fia, Kocsuba Elemér gyógyszerésznek tanult, azonban jobban érdekelte a sport és a művészet. A kritikus helyzet nem sokáig tartott. 1929. augusztus 1-jén az alsólendvai születésű Karabélyos Endre okleveles gyógyszerész beállt dolgozni a Fekete Sasba. A következő tavaszon benősült a családba: feleségül vette Kocsuba Mártát. 1941-ben a két testvér fele-fele részben osztozott a Rákóczi Ferenc utca 8. számú házon. Kocsuba Elemér ekkor már budapesti lakos. 1940-től a Kocsuba család reáljogán Karabélyos Endre vezette a gyógyszertárat az 1952-ben bekövetkezett államosításig. A tulajdonosokból bérlők lettek az egykorinál lényegesen kisebb lakrészben. Az évtizedek során cserélődtek a lakók, és az ideiglenesen szállást lelő különböző intézmények.
A Veszprém Megyei Gyógyszertár Vállalat megalakulásakor(1955) elvették a patika szép patinás nevét, s a kívülállónak semmitmondó 7/43-as számmal különböztették meg. A régi világos bútort is kicserélték. Tán a központi fekvésének köszönhette, hogy kiemelt feladatot láthatott el hosszú évekig (állandó ügyelet, import gyógyszerek raktára)


A több mint kétszázéves épület sorsa az utolsó évtizedben lényegesen változott. Az új tulajdonos szakszerűen felújítatta, a tetőtér beépítésével lakáshoz juttatott két családot. Az 1996. október 3-án privatizált gyógyszertár új tulajdonosai felvették a patika régi nevét, eredeti fényében állították vissza a kirakatot, és átmentették Kocsuba Emil szellemiségét.



Személyes adatvédelem >>>


Minden jog fenntartva! - © 2015 Created by Andrew System